A részecskék közé tartoznak a szilárd halmazállapotok (granulátumok, porok), folyékony halmazállapotok (cseppek), gáz halmazállapotúak (buborékok), és kiterjednek az aeroszolokra, biológiai részecskékre és ezek rendszereire is. A jellemzés egy anyag fizikai-kémiai tulajdonságainak fizikai vagy kémiai módszerekkel történő elemzését, tesztelését vagy azonosítását jelenti, tisztázva annak fizikai-kémiai jellemzőit. A jellemzési módszerek is rohamosan fejlődnek a technológiával, beleértve a különböző mikroszkópokat, (ultraibolya, látható, infravörös) spektroszkópiát, elektronspektroszkópiát, tömegspektrometriát stb. A részecskék jellemzési hierarchiájának szabványait a részecskék tulajdonságai szerint határozzák meg, konkrétan 4 kategóriába és 37 alkategóriába osztva.
Az első kategória a legkritikusabb részecsketulajdonságokat foglalja magában – a geometriai tulajdonságokat, beleértve a részecskeméretet és a részecskeméret-eloszlást, a fajlagos felületet, a pórusméret mérését és az alakméréseket.
A második kategória a fizikai tulajdonságokat foglalja magában, beleértve a sűrűségmérést is; a részecskék tömítésével és áramlási jellemzőivel kapcsolatos tulajdonságok: nyugalmi szög mérés, folyóképesség mérés, belső súrlódási szög mérése és falsúrlódási szög mérése; érintkezési felületekkel kapcsolatos tapadási erő mérés, adszorpciómérés, higroszkóposság mérés, nedvesíthetőség mérése; tribológiával{0}} kapcsolatos kopásállóság mérése és felületi érdesség mérése; egyéb mechanikai tulajdonságok: keménységmérés, nyomószilárdságmérés, reológiai tulajdonságok; a részecskék elektromos tulajdonságai: ellenállásmérés, tölthetőség mérése és dielektromos állandó mérése; részecskék mágneses tulajdonságai: mágneses szuszceptibilitás mérés, mágneses permeabilitás mérés; a részecskék optikai jelenségei: átlátszóság mérés, törésmutató mérés és abszorpciómérés; részecskék termodinamikai tulajdonságai: hővezetőképesség mérés.
A harmadik kategória a részecskék kémiai tulajdonságait foglalja magában, beleértve a korrózióállóság mérését, a biológiai jellemzők mérését, a reakcióképesség mérését, a katalitikus teljesítmény mérését, a toxicitás mérését, a robbanékonyság mérését, az oldhatóság mérését, valamint a kémiai összetétel és eloszlás mérését.
A negyedik kategória a kristályszerkezet mérést és a részecskeszámlálást foglalja magában.
A kortárs gyógyszerfejlesztési folyamatban a gyógyszerhatóanyag (API) fizikai-kémiai tulajdonságainak vizsgálata a készítményfejlesztés alapvető lépése. Ezek a tulajdonságok nemcsak közvetlenül befolyásolják a gyógyszerkészítmény összetételének kialakítását, hanem kritikusak a gyártási folyamat megvalósíthatósága és a végtermék végső minőségi stabilitása szempontjából is. A hagyományos módszerek gyakran jelentős mennyiségű értékes API fogyasztását teszik szükségessé az ismételt kísérletekhez, ami különösen a kutatás és fejlesztés korai szakaszában jelent különös korlátot. Az elmúlt években az analitikai technológiák fejlődésével és a "Quality by Design" (QbD) filozófia széles körű elterjedésével a gyógyszeripar fokozatosan elmozdul a formulázási teljesítmény előrejelzése és optimalizálása felé a részecskék és porok szisztematikus jellemzése révén.
Az olyan jellemzők, mint a részecskeméret és annak eloszlása, a részecske alakja és az API polimorf formája kritikus paraméterrendszert alkotnak, amely befolyásolja a gyógyszerkészítmények fejlesztését. Ezek a mikroszkopikus jellemzők többféle mechanizmuson keresztül befolyásolhatják a végterméket: a nyersanyag feldolgozási tulajdonságaitól, mint például a folyóképesség és tömöríthetőség, a készítmény kritikus minőségi jellemzőiig, mint például az oldódási sebesség és a biológiai hozzáférhetőség. Ezért egy átfogó részecskejellemző rendszer kialakítása stratégiai jelentőséggel bír a gyógyszerfejlesztés hatékonyságának fokozása és a termékminőség biztosítása szempontjából.